Név: Céline Marie Claudette Dion Született: 1968. március 30. - Charlemagne, Québec, Kanada Szülők: Therese Tanguay (1927) & Adhemar Dion (1923) Testvérek: Denise (1946), Clement (1947), Claudette (1948), Liette (1950), Michel (1952), Louise (1953), Jacques (1955), Daniel (1956), Ghislaine (1958), Linda (1959), Manon (1960), Pauline (1962) és Paul (1962) Család: René Angelil és René-Charles Angelil Esküvő: 1994. december 17. Szeme színe: Mogyoróbarna Magassága: 171 cm Szerencseszám: 5 Kedvenc színek: fekete, fehér, piros Kedvenc parfüm: Celine Dion Parfums, Chanel No.5 Kedvenc étele: Édasanyja főztje Gyűjtemény: miniatűr csészék, kristálytárgyak és cipők Hangszer: Zongora Kedvenc sportok: Golf, síelés vizen és havon Kedvenc énekesek: Stevie Wonder, Michael Jackson, Natalie Cole, Barbra Streisand és Ginette Reno Kedvenc színészek: Dustin Hoffman, Tom Cruise, Meryl Streep, Richard Chamberlain, Barbra Streisand Kedvenc filmje: A bárányok hallgatnak
A szerény kezdetektől...
A szerény kezdetektől a vidéki, francia-kanadai szülővárosból, Céline Dion úgy emelkedett fel a nemzetközi szupersztárságig, mint egy üstökös. Céline-t elnevezték a '90-es évek elsőrangú kortárs popénekesének. Világszerte elismeréseket szerzett a zenei iparban: Grammy díjakat az Egyesült Államokban, Juno és Felix díjakat Kanadában, és Világ Zenei Díjakat (World Music Awards) Európában. Az egész világ láthatta, ahogyan Céline Dion egy tehetséges kamaszlányból szó szerint átváltoztatja magát nemzetközi szupersztárrá.
Charlemagne-ban született, mely egy kicsi város Montrealtól 30 mérföldre északon, Québec-ben, Kanadában. Céline a legfiatalabb egy igen zeneszerető család 14 gyermeke közül. A szülei, mindketten zenészek, egy kis klubbot működtettek, és hétvégeken az egész család fellépett, a helyi lakosokat szórakoztatták. Céline már 5 éves korától a testvéreivel énekelt, és gyorsan beletanult az élő fellépésekbe. 12 évesen - együtt az édesanyjával és az egyik bátyjával - Céline komponált egy francia dalt (Ce n'était qu'un rêve), ami örökre megváltoztatta életének alakulását.
A demószalag, amely a dalt tartalmazta, egy nagy tiszteletben álló zenei menedzser, René Angélil figyelmébe került. 1981. januárjában René-t annyira magával ragadta a fiatal Céline hangja, hogy elhatározta, nemzetközileg elismert tehetséget csinál belőle - még jelzálogot is felvett a házára, hogy finanszírozza Céline bemutatkozó albumának felvételeit!
Céline tehetségét 1982-ben kezdték elismerni, amikor megnyerte az Arany Érmet a Yamaha World Song Festival-on, és mellette a hőn áhított "legjobb előadó"-nak járó Zenészi Díjat (Musician's Award). 1983-ban ő lett az első olyan kanadai, akinek a felvétele Franciaországban aranylemezes lett.
Az elismerések sora éppen csak ekkor kezdődött...
Nemzetközi áttörés...
1988-ra Céline nagy hírnevet alapozott meg magának szülőföldjén, Québec-ben, ahol szupersztár státuszt élvezett, számos Felix díjat kapott és platinalemezeket halmozott fel. Ugyanebben az évben Céline megnyerte az előkelő Eurovíziós Dalversenyt Dublinban, Írországban, ahol élőben szerepelt (Ne Partez Pas Sans Moi), miközben 600 millió televíziónéző kísérte figyelemmel egész Európából, a Szovjetunióból, a Közel-Keletről, Japánból és Ausztráliából.
Céline nemzetközi áttörése akkor következett be, amikor felénekelte a címadó dalt a sikeres Disney-rajzfilm, A szépség és a szörnyeteg filmzenei albumára. A dal első helyezést ért el, valamint begyűjtött egy Oscar és egy Grammy díjat. A "Beauty and the Beast" képezte az alapját Céline második angol nyelvű albumának, amelynek címe egyszerűen 'Céline Dion' volt. Erről az albumról született négy további sláger, úgy mint a "Love Can Move Mountains", a "Water From The Moon", az "If You Asked Me To" és a "Did You Give Enough Love". Kanadában az album hatszoros platinalemez lett, és ezzel kezdetét vette egy hihetetlen Juno díj-sorozat.
Átlépve minden korláton...
Ekkor kezdett a Céline siker jelentős mértékben felgyorsulni Nagy Britanniában. A brit rajongók rendkívül jól fogadták a "Think Twice"-t, az egyik balladát a 'The Colour Of My Love'-ról. Öt egymást követő héten keresztül a dal és az album a megfelelő brit listák élén állt, egy olyan eredményt elérve, ami nem ismétlődött meg 1965 és a The Beatles fénykora óta. A "Think Twice" első helyezett maradt további két hétig, meghaladva a varázslatos milliós határt, így Céline lett a mindösszesen negyedik olyan női előadó Nagy Britanniában, aki 1 millió kislemezt adott el.
A 'D'eux'-vel Céline elérte azt, amit mindenki lehetetlennek gondolt - feljuttatta a francia zenét a brit slágerlisták magasabb helyezéséig. A világ igazán felfedezte Céline Dion-t.
A populáris zene egyik kiemelkedő hangjával van megáldva, átlépett minden korláton - még a nyelvi korlátokon is - elsöprő nemzetközi slágersorozatával. Nyaktörő sebességgel elkészített lemezfelvételei, videóklip-forgatásai, turnéi, valamint tévéműsorokban és díjátadásokon való megjelenései mellett úgy tűnik, aligha marad ideje másra. De nem akkor, amikor fontos ügyet kell képviselni. Céline felhasználta a tehetségét arra, hogy támogassa a kanadai Cystic Fibrosis (leukémia) Alapítvány ügyét. Valójában Céline egyik legérzelmesebb dala ("Vole", a 'D'eux' című albumról, majd később angolra lefordítva a "Fly" című dal, ami a 'Falling Into You' albumon szerepel) egy megható emlék az unokahúgának, Karine-nak, akit ez a betegség ragadott el.
Beszéljünk a sikerről!
A 'Falling Into You' 1996. márciusában jelent meg, ez lett a legtöbb példányban eladott album, amit ebben az évben adtak ki; 11 országban vezette a slágerlistákat és elnyerte az Év albumának és a Legjobb pop albumnak járó elismerést a 39. Grammy-díj átadáson. Az albumból több, mint 25 millió fogyott világszerte.
A 'Let's Talk About Love' méltó folytatása Céline kétszeres Grammy-díjas albumának. A felvételek Londonban, New York-ban és Los Angeles-ben zajlottak, a 'Let's Talk About Love' egy sereg különleges közreműködőt vonultat fel, beleértve néhányat a populáris zene legnagyszerűbb énekesei, dalszerzői és producerei közül.
A 'Let's Talk About Love' ugyanazon a napon jelent meg, mint a 'Titanic' című filmhez készült filmzenei album. Mindkét album tartalmazta a 'Titanic' közkedvelt főcímzenéjét, a "My Heart Will Go On"-t, amit James Horner írt, producerei pedig James Horner és Walter Afanasieff voltak. A "My Heart Will Go On" hamarosan a Céline rajongók legkedveltebb esküvői dala lett.
Az elképesztő teljesítményt megismételve, a 'Let's Talk About Love' világszerte 27 millió eladott példánnyal felülmúlta elődjét; a 'Titanic'-ból ugyancsak 27 millió példány kelt el világszerte. Ez lett minden idők legtöbb példányban eladott zenekari filmzenéje a lemezkiadások történetében. Céline elénekelte a "My Heart Will Go On"-t a 70. Oscar díjátadáson, amelyet a televíziók világszerte élőben közvetítettek a Dorothy Chandler Pavilion-ból, Los Angeles-ből. A dal megnyerte az Oscart a Legjobb eredeti filmdal kategóriában - a második Oscar egy olyan dalnak, amelyet Céline Dion énekelt, a "Beauty and the Beast" után.
Egy új francia albumot, a 'S'il suffisait d'aimer'-t vették fel 1998 februárjában, majd hivatalosan szeptember 8-án jelent meg világszerte. Az első kiadott kislemez, a "Zora sourit" elismerő visszajelzéseket kapott a rádióktól világszerte. Céline a Let's Talk About Love világkörüli turnéja során mutatta be rajongóinak először az album címadó dalát.
Végig az úton...
Céline következő albuma, a 'These Are Special Times' 16 dalt tartalmazott az ünnepekre, beleértve a karácsonyi popklasszikusokat, a "Blue Christmas"-t és a "The Christmas Song (Chestnuts Roasting On An Open Fire)"-t; és olyan hagyományőrző vallási kedvenceket, mint az "O Holy Night" és az "Adeste Fidelis (O Come All Ye Faithful)". Ráadásul a 'These Are Special Times'-on hallható a No.1 kislemez, az "I'm Your Angel", Céline duettje R. Kelly-vel, aki írta és producere volt a dalnak; a Diane Warren tollából származó címadó dal, a "These Are Special Times"; és a "The Prayer", egy duett Andrea Bocelli-vel.
Ugyancsak 1998-ban a Dundurn Kiadó megjelentette a várva várt életrajzot: Céline... A hivatalos életrajz. Azután, hogy több mint egy évig utazott Céline-nel és személyzetével, és órákon át tartó beszélgetéseket folytatott a sztárral négyszemközt, Georges-Hébert Germain elmeséli a világ egyik legkedveltebb énekes művészének a történetét. Céline és Georges-Hébert Germain később még egyszer együttműködtek a Céline Dion: Életem, az álmom című kiadványon. 2000-ben jelent meg, Céline a saját szavaival és szívből jövően meséli el saját történetét. Az önéletrajz kitűnően pontos portrét nyújt Céline-ről a színfalak mögött, út közben, és a lemezstúdióban.
Az 'All The Way... A Decade Of Song' egy gyűjtemény Céline legnagyobb slágereiből, beleértve a listavezető sláger-kislemezeket, mint a "The Power Of Love", a "Because You Loved Me", az "I'm Your Angel", valamint a Grammy- és Oscar-díjnyertes klasszikus, a "My Heart Will Go On". Ugyancsak szerepel az albumon a "Beauty and the Beast", az "It's All Coming Back To Me Now" és az "Immortality".
Hét vadonatúj dal készült kifejezetten erre a gyűjteményre, beleértve a címadó "All The Way"-t, ami egy tiszteletteljes és szerető emlékezés Céline egyik mindenkori kedvenc énekesére, Frank Sinatrára, valamint a nagy rádiós slágert, a "That's The Way It Is"-t.
A családalapítás ideje...
Céline Dion 1999. szilveszterén, Montrealban lépett utoljára színpadra, mielőtt átmenetileg visszavonult volna a show business-től, hogy élvezhesse a magánéletét... és fejleszthesse golfjátékát!
2000. októberében, Céline szünete alatt megjelent egy válogatás album, a 'The Collector's Series Volume One". Céline legnagyobb slágerei és legkedveltebb felvételei mellett az albumon megtalálható a "The Power Of The Dream", amit Céline az 1996-os Atlantai Olimpiai Játékok megnyitó ünnepségén adott elő, valamint az "All By Myself" spanyol változata is.
De a legnagyobb örömöt Céline és René számára a fiuk, René-Charles Angélil megérkezése hozta meg, aki 2001. január 25-én hajnali 1 órakor született, 2 kg 80 dkg súllyal. Hat hónappal később, 2001. július 25-én keresztelték meg a montreali nagy Notre Dame Bazilikában.
Céline látványos karrierjének újabb csúcspontját akkor érte el, amikor megjelentette új albumát 'A New Day Has Come' címmel, ami a két éves visszavonulás végét jelentette. Az album megjelenését követően két héten belül első helyezést ért el több, mint 17 országban, így Ausztráliában, Ausztriában, Kanadában, Finnországban, Franciaországban, Olaszországban, Norvégiában, Nagy Britanniában és az Egyesült Államokban. Az új felvételek tiszta 21. századi pop zenét sorakoztatnak fel az "A New Day Has Come"-tól a "Have You Ever Been In Love" és az "I Surrender" című drámai balladákig, a lélegzetelállító dance zenétől ("Sorry For Love"), két korai rock klasszikusig ("At Last" és "Nature Boy"). Az album további fénypontjai az "I'm Alive", a "Goodbye's (The Saddest Word)" és a "Rain, Tax (It's Inevitable)". Az album megjelenését televíziós különkiadások, talk showkban való szereplések és magazinoknak adott interjúk kísérték az egész világon. A Vegas-i tartózkodás...
2003. márciusában Céline hozzálátott három éves elkötelezettségének, mely szerint hetente 5 estén lép fel Las Vegasban, a Caesar's Palace hotel The Colosseum nevű, 3 páhollyal és 4000 ülőhellyel rendelkező arénájában, melyet kifejezetten az ő showjához terveztek. A 90 perces látványosság a szórakoztatás egy új formáját fogja bemutatni, egyesítve dalokat, performance művészetet, színpadi újításokat és a modern csúcstechnológiát, mely így inspirálja majd a saját kreatív műfaját. A showt a Dragone Productions készítette, egy csapat Franco Dragone vezetésével, amely többek közt megalkotója a Cirque du Soleil című, a kritikusok által is üdvözölt produkciónak.
Március 25-én, egy napon a show kezdetével, megjelent Céline vadonat új albuma, "One Heart" címmel, amelyen a klasszikus Roy Orbison dal, az "I Drove All Night" egy gyors tempójú feldolgozása szerepel, mely az első kislemez is egyben. Az albumon továbbá megtalálhatóak Ric Wake, Anders Bagge, Kristian Lundin, Peer Astrom, Max Martin, Mark Taylor, Erick Benzi és Humberto Gatica által készített dalok.
Ugyan ezen év október 13-án, Céline megjelentette régóta várt '1 fille & 4 types' című albumát, mely az első francia nyelvű az elmúlt 5 év alatt. A művészeti vezető, Jean-Jacques Goldman - a 'D'eux' (1995) és 'S'il suffisait d'aimer' (1998) albumok atyja - , azzal az ötlettel állt elő, hogy Céline-t három különböző zeneszerzővel vegyék körül, akik már letették névjegyüket a francia zenei életben: Jacques Veneruso, Erick Benzi és a gitár mester Gildas Arzel. Ezen összehasonlíthatatlan művészek egyike vagy másika kíséri végig Céline előadását az albumon, melynek producere Benzi volt, és melynek munkálatait az elejétől a végéig Goldman vezette. Az '1 fille & 4 types' az első helyen debütált Kanadában, Franciaországban és Svájcban megjelenésének első hetében. Az első kislemezdal, a 'Tout L'or Des Hommes' szintén rádiós történelmet írt, miután beállította a legmagasabb Nemzeti CHR toplistás helyezést elérő francia nyelvű dal rekordját Kanadában. Céline minden újabb megjelenésével felülmúlta korábbi sikereit, és ez idő alatt az egyik legfényesebb csillag lett a popzene világában. Ki gondolta volna, hogy Québec legjobban őrzött titka meghódíthatja a világot úgy, ahogyan azt tette?
Most visszatekintve, végig tudnunk kellett volna...